Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Harc a tűzzel

2012.08.22

 

 

 

 

 

Darc nyugtalanul viselkedett.A pireneusi masztiff kutyának szabad bejárása volt a házba,de nagy bundája miatt általában inkább a kertet részesítette előnyben.Ma azonban reggel óta a két hónapos kislányom,Samanta ágya előtt gunnyasztott,és szinte egyfolytában szűkölt.Mindennap ránézett a szundikáló Samantára,majd mint aki jól végezte dolgát,kiment a kertbe,most viszont úgy tűnt nem hajlandó távozni.
Darc még akkor is a kiságy mellett kuporgott,amikor Jennis,a bébiszitter megérkezett.Indulás előtt a kutyát a háza elé kötöttem.Eddig sohasem tettem láncra,most mégis úgy éreztemez a helyes.Feleségem kérlelt,mondjuk le a meghívást,rossz előérzete van,én azonban én ezt a vacsorát legfeljebb csak katasztrófa esetén hagytam volna ki.Leendő ügyfelem,Jerry Stone rossz néven vette volna,ha nem veszek részt feleségemmel együtt a találkozón.
Unalmas társalgás egyhangú emberekkel egy szürke vendéglőben,és ráadásul Sara állandóan rugdalt az asztal alatt,hogy mikor megyünk már?
Későre járt az idő.

Mindketten fáradtak voltunk,és Sara feszültsége egyre nőtt,miközben hazafelé igyekeztünk.Az ötvennegyedik utcába befordulva láttuk,hogy a Blinkston térnéltűzoltó autók sorakoznak egészen a következő utcában lévő házunkig.
Ahogy közelebb értem,láttam,hogy a ház ablakain át sűrű füst terjeng kifelé,az alsó szintet teljesen beborították a lángnyelvek,amelyek már a ház oldalát perzselték.A tűzoltók hosszú tömlőkből fehér habot fecskendeztek a lángokra.
A zajból kihallatszott Darc tomboló ugatása.Jennis kirohant a házból,hogy megmentsem a kislányomat,de a tűzoltók visszafogtak.
-Nem mehet be,uram!-tartott vissza az egyik tűzoltó. -Ez hozzáértő embert kíván!Ha bemegy,meghal,nem ismeri a tüzet.Kérem-fogta meg a vállam-,bíz6za ránk.
-De a kislányom,a kislányom bent van!-ordítottam.
A lángok fékezhetetlenül terjedtek az emelet felé.Darc továbbra is tombolt,rángatta a láncot,valóságos harcot vívott a szabadulásért.Tehetetlennek éreztem magam.Mindössze egy fal választott el Samantától.mégse tegettem érte semmit.Hallottam,miként készítenek gyors terveket a tűzoltók,hogy bejussanak a házba és kimentség a kislányomat. Minden igyekezetükkel azon voltak, hogy megfékezzék a lágokat, de a fából épített ház kiváló tápanyaga a tűznek.
Az idő rohant, a lángok terjedtek, Samanta még mindig az emeleten volt. Az alsó szintről a bejutás lehtetlen volt, az emeletre nem tudtak felmenni a házból kicsapó vörörs lángok miatt.
  A tomboló Darchoz mentem. Tudomást sem vett rólam, csak ugatta a tüzet, szeméből elszántság sütött. Egy ideig figyeltem Darc eltökélt dühöngését, azután nyakörvéről lekattintottam a futóláncot. Az erős pásztorkutya a ház felé vetette magát, és megtorpanás nélkül szaladt az égő házba. Istenem! Tudtam, Darc Samantáért rohan.
  Eközben a habok valamelyest visszaszorították a lángokat, három tűzoltó az ablakon át bejutott a házba. Szinte lélegzet-visszafojtva vártam, mi történik. Ebben  a pillanatban, mint egy lángoló golyó, Darc, szályában a kislányommal, kivetette magát az emelet ablakából.
  Samanta szerencsére egy enyhe füstmérgezésel megúszta, Darc azonban  az életétvel fizetett a tűz ellen vívott harcban.
  Kutyám előre megérezte a veszedelmet. Ha este nem kötöm meg, előbb kimentette volna a kislányomat az égő házból, és az ő élete is megmarad. Darcot tisztességel temettük el a kisállattemetőben. A fejfára aranyozott betűkkel  ezt véstük :  Itt nyugszik Darc, a pireneusi masztiff. Nyájterelésre tenyésztették ki, s egy tragikus éjjelen egy bajba jutott  "kisbárányt" szabadított ki a tűz fogságából.
 
 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.